Bejelentkezés
Regisztrálás

A mai napon történt a magyar irodalom egyik legszomorúbb eseménye

Értékelés:
(0 szavazat)

Ma van a Nyugat megszűnésének 76. évfordulója

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten, amely Babits Mihály halálával majdhogynem egy időben szűnt meg.


Minden magyar diák hallott és tanult róla, hiszen már általános iskolában is fontos eleme a tananyagnak. A lapnak nagy hatása volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban eleinte pár száz, később pedig pár ezer jelent meg belőle.


A folyóirat történetében négy nagyobb korszakot lehet megkülönböztetni. Az első az I. világháború kezdetéig tartott, a második a Tanácsköztársaság bukásáig, a harmadik a 20-as éveket foglalja magába, a negyediket Babits főszerkesztőségéhez lehet kötni.

 


Irodalmi életünk kialakulásához nem is kicsit járult hozzá, hiszen számos neves író és költő írta a lapot, és szintén itt jelentek meg a folyóiraton belül újabb irodalmi pályaművek is. A Nyugat meghatározta korának értékrendjét, és a magyar irodalmat a nyugat-európai irodalom szintjére emelte, amely tevékenységével nyelvünket is színesebbé és sokoldalúbbá tette.

 

 

A másik esemény pár nappal a folyoirat megszűnése után következett be Babits Mihály, a lap szerkesztőjének halála (augusztus 5.). Babits Mihály, teljes nevén Babits Mihály László Ákos a magyar irodalom kiemelkedő költője, írója, irodalomtörténésze, műfordítója, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, és a Nyugat első nemzedékének tagja. 1909-ben jelent meg első kötete a "Levelek Iris koszorújából" címmel.

 

1933-ban írta utolsó regényét, az "Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom" című antiutópiát egy állandó háborúban élő kilátástalan világról. Az események egy meghatározatlan társadalomban játszódnak, ahol a háborúban a férfiak zöme már meghalt, így a nők is katonai szolgálatot teljesítenek. Elza pilótaként fogságba esik, így saját szülővárosát kell bombáznia. 1929-től volt főszerkesztője a Nyugatnak, az akkori kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának.