Bejelentkezés
Regisztrálás

Eltűnik az Antarktiszi hó egy része

Értékelés:
(0 szavazat)

Meteorológusok egy eddig ismeretlen jelenségre bukkantak az Antarktiszon

Meteorológusok egy eddig ismeretlen jelenségre bukkantak az Antarktiszon. A sarki kontinens száraz szelei elgőzölögtetik a hókristályokat. Az eltűnő csapadékmennyiség hatással van a jégsapka tömegére, így a klímaváltozást leíró modelleknek is számításba kell venniük.


Az Antarktisz keleti partjainál fekvő Dumont d'Urville francia kutatóállomás munkatársainak olyan időjárási jelenséget sikerült megfigyelniük és jellemezniük, amely korábban ismeretlen volt a jeges déli földrészen. A folyamat jelentősen befolyásolja az Antarktiszon lehulló csapadék mennyiségét, ezért a klímaváltozás hatásait, például a globális tengerszint emelkedését jósló modelleknek is fontos eleme lehet.


Mi történhetet ?


Az École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) Antarktiszon dolgozó kutatói megállapították, hogy a kontinens belsejéből a partvidék felé fújó, nagy sűrűségű, hideg és nagyon száraz légtömegeket szállító ún. katabatikus szelek számottevően csökkentik a talajszintet elérő csapadék – túlnyomórészt hó – mennyiségét.

 


Tovább folytatják a kutatásokat


A felfedezés nyomán a tudósok áttekintették az összes kelet-antarktiszi állandó kutatóállomás rádiószondás adatait, és csaknem mindenütt találtak bizonyítékot a szublimációt okozó katabatikus szelek befolyására. Az Adélie-földön és egyebütt gyűjtött adatok összevetésével, valamint többféle numerikus légköri modell lefuttatásával meg tudták becsülni a jelenség teljes kontinensre kivetített hatását, és azt találták, hogy a szublimáció számottevő mértékben befolyásolja a felszíni csapadékfelhalmozódást.


A jégtakaró tömegmérlegére vonatkozó megfigyelések alapvető fontosságúak a globális tengerszint változásának előrevetítése szempontjából. A klímakutatók általában abból indulnak ki, hogy a globális felmelegedés növeli az Antarktiszon lehulló csapadékmennyiséget, ám a katabatikus szelek most felderített hatása jelentősen komplikálja az összképet, és meg is kérdőjelezheti a fennálló konszenzust. Az EPFL kutatói ezért tovább elemzik a délszaki kontinens időjárását.

 

„Szeretnénk folytatni az adatgyűjtést a partvidéken, különös tekintettel az összetettebb felszínrajzú területekre „ – ismertette az elképzelést Berne. – „ Tervezzük továbbá, hogy összehasonlítjuk többféle légköri modell jóslatait. Általánosságban azt reméljük, hogy a munkánk nyomán jobban megértjük, miként befolyásolja a klímaváltozás az antarktiszi csapadékképződést."

 

 

(Forrás: Origo)